Szabályozás

Az Elektronikus Fizetési Meghagyások jogszabályi háttere

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 2010. június 1-i hatállyal a közjegyzők hatáskörébe utalta a pénzkövetelésekkel kapcsolatos fizetési meghagyásos eljárások intézését, amennyiben az adósnak van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye. A törvény egyúttal előírja, hogy a jogi képviselővel rendelkező fél és a jogi személy fél beadványát csak elektronikus úton terjesztheti elő, minősített elektronikus aláírás és minősített időbélyeg alkalmazásával.

Szintén kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege az 1 millió forintot nem haladja meg. 1 millió forint felett választható a fizetési meghagyás vagy a peres eljárás is. Fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes.

Amennyiben a közjegyzői határozat jogerőre emelkedett, a jogosult a végrehajtás elrendelését kérelmezheti. A végrehajtási eljárás célja, hogy a jogosult kérelmére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben rögzített kényszercselekmények az adóssal szemben alkalmazhatóvá váljanak, és a jogosult minél hamarabb hozzájusson követeléséhez.

Az Hitelbiztosítéki Nyilvántartás jogszabályi háttere

A 2014-ben hatályba lépett új polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) a zálogjogi nyilvántartás helyett létrehozta az úgynevezett Hitelbiztosítéki Nyilvántartást (HBNY), mely a korábbival ellentétben a zálogjogon kívül a nem lajstromozott ingó vagyonnal kapcsolatos dologi hitelbiztosítékokat és az ilyen biztosítékot magukban foglaló finanszírozási formákat (tulajdonjog-fenntartás, lízing, faktoring) is nyilvántartja. A HBNY internetalapú, elektronikus nyilvántartás, a bejegyzések pedig automatikusan, hatósági közreműködés nélkül kerülnek be (ebből következően a nyilvántartás nem közhiteles).

A HBNY rendszerre, annak működésére, a nyilatkozattétel mikéntjére, a különböző típusú nyilatkozatokra vonatkozó konkrét szabályokat külön jogszabály, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (HBNYtv) tartalmazza, mely a rendszer üzemeltetésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (MOKK) jelölte ki. A törvény szerint a nyilvántartásban – annak teljes nyilvánossága mellett – hitelbiztosítéki nyilatkozatot tenni regisztrációt követően, valamint minősített elektronikus aláírás és időbélyeg alkalmazásával lehet. A rendszerben történő regisztrációt követően, annak érvényesítéséhez közjegyző előtt úgynevezett azonossági nyilatkozatot szükséges tenni, mely a regisztrációkor közölt adatok valódiságát igazolja. Regisztrálni egy meghatározott személy vagy szervezet képviselőjeként is lehetséges.

A hitelbiztosítéki nyilatkozat aláírására kizárólag a nyilatkozatot tevő regisztrált felhasználó saját minősített elektronikus aláírása használható (akár saját nevében eljáró, akár képviselő).